udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Kopátsy Sándor
1997. július 22.
Magyarország lakossága 1981-ben érte el csúcspontot, ekkor 10 710 ezer magyar állampolgár élt 93 ezer négyzetkilométeren. A mostani év végére 10 150 ezer lesz az ország lélekszáma. Jönnének a kisebbségi magyarok nagyobb számban, "de erről szentségtörés beszélni. A konzervatív nemzetszemlélet ott akarja taratani őket, kimondva-kimondatlanul jobb napokra várva." "Tabu témába ütközünk. Nemzetáruló, ki hívni merészeli őket vagy egyáltalán elismerné az ő jogukat is a szabad költözködésre. Inkább asszimilálódjanak szlovákká, szerbbé, mint hogy elhagyják az ostobaság által kijelölt őrhelyüket?" Hasonlóan írt erről a kérdésről évekkel ezelőtt Kopátsy Sándor közgazdász. /Szabó A. Ferenc: A magyarság védelméről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22., átvéve a Heti Világgazdaság (Budapest) jún. 28-i számából. A szerző a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem tanára./2001. szeptember 17.
Szept. 14-15-én tartották meg Kassán a határon túli magyar vállalkozók nemzetközi konferenciáját. A Magyar vállalkozások jövője a Kárpát-medencében című találkozón, melyet a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Új Kézfogás Közalapítvány, valamint a Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás szervezett, az Erdélyből, Délvidékről, Szlovákiából és a Kárpátaljáról jelenlévő vállalkozók, illetve magyar vállalkozói egyesületek képviselői egyik legfontosabb igényként fogalmazták meg e fórumok rendszeresítését. Két javaslat hangzott el a következő fórum helyszínére vonatkozóan: Pécsi Ferenc képviselő Szatmárnémetit, Sepsey Csaba vajdasági vállalkozó pedig Szabadkát javasolta. A kassai találkozón felszólalt Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Horváth Sándor a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa, Kopátsy Sándor egyetemi tanár, neves közgazdász és több ismert gazdasági szakember, közéleti személyiség. /(Sike Lajos): A következő helyszín: Szatmárnémeti vagy Szabadka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2003. szeptember 30.
A Magyar Hírlap szept. 23-ai számában Kopátsy Sándor Az aradi emlékmű című cikkében ilyesmiket írt: "A magyar közvélemény nem érti a román álláspontot a Trianon után lerombolt aradi emlékmű elhelyezése körüli vitában. Azért nem, mert a magyar történelemírás máig nem őszinte, sőt félrevezető a szabadságharc Erdély sorsát érintő értékelésében. (...) Az erdélyi szászok és az akkor már román többség hallani sem akart az unióról, a Magyarországhoz való csatlakozásról." Hogy miről mit nem akartak hallani a magyarok után érkezett "honfoglalók", arról folyhat történészi vita, de hogy a románok 1848-ban még nem voltak többségben sem a "történelmi" Erdélyben, sem a ma Erdélynek mondott újkori román tartományban, az tény. /Csúsztatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./2006. március 29.
A modern gazdaság hatékonyságának egyik jellemző értéke: mennyire mobil a felhasználható munkaerő. Magyarországon különösen torz a munkaerő-áramlással kapcsolatos politika. „A számunkra legkedvezőbb lehetőségről, a határon túli magyarok Magyarországra költözéséről, azonban sem a közvélemény, sem a politika nem akar tudni. Még a pénzt sem sajnáljuk arra, hogy reménytelen helyzetben lévő honfitársaink maradjanak csak a szülőföldjükön.” – írta Kopátsy Sándor. /Kopátsy Sándor (MTI-Press): A mozdíthatatlan munkaerőre ráfizet Európa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
lapozás: 1-4